Biblia-függőség - személyes bizonyságtétel

Egy olyan gyülekezetben kezdtem a hívő életemet, ahol nagyon nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a Bibliára építsük az életünket. Nagyon sokat tanulmányoztuk a Szentírást. Megtanítottak arra, hogy rendszeresen olvassuk azt, hogy tanuljuk meg belőle a fontosabb verseket, illetve azokat, amelyek személyesen sokat jelentenek a számunkra.

Minden a Biblia körül forgott. Egyik alkalommal megkérdeztem a gyülekezetünk pásztorát, hogy mi van akkor, hogy ha esetleg keresztény üldözés lesz, és elveszik tőlünk a Bibliát? És elmondta, hogy akkor nem marad semmi más, csak amit fejből megtanultunk. Mondott rá példát is, hogy börtönbe került hívők pici kis papírdarabokra írva rakták össze közösen az általuk fejből megtanult verseket, és ezeket használták.

Friss hívő voltam még, és nagyon erős vágy volt bennem arra, hogy közel legyek az Úrhoz, nem akartam, hogy ettől bárki bármilyen módon meg tudjon fosztani. Azt gondoltam, hogy ha a Bibliát elvennék tőlem, akkor az aláásná az Istennel való kapcsolatomat.

Elhatároztam ezért, hogy fejből megtanulom az EGÉSZ Újszövetséget! Összeszámoltam, hogy kb 9000 versből áll, és ha körülbelül napi 3 verset megtanulok belőle, akkor 9-10 év alatt kényelmesen végig lehet érni vele.

Elkezdtem hosszú egybefüggő részeket megtanulni a Bibliából, többnyire az apostoli levelekből. Csináltam egy táblázatot, amiben jelöltem, hogy miket tanultam már meg, mik vannak még hátra. Nemrég összeszámoltam, és körülbelül a hetedrészéig el is jutottam! "Alázatból" nem nagyon beszéltem erről senkinek, de mégis büszkévé tett, hogy milyen jól ismerem a Bibliát.

Volt egy híres prédikátor, aki azt tanította, hogy minél jobban megismerjük a Bibliát, annál jobban megismerjük Istent, és pontosan annyira ismerjük Istent, amennyire a Bibliát.

Azt kell, hogy mondjam, hogy ez HAZUGSÁG! Az, hogy ismerem a Bibliát, vagy hogy ismeretem van Istenről, nem jelenti azt, hogy bármilyen kapcsolatom is lenne Vele!

A sátán is ismeri a Bibliát, jobban, mint bárki itt ezen a Földön, ő a legjobb Bibliatudós, ő a legjobb teológus, neki is a kedvenc könyve a Biblia! Nagyon szereti ő is a Bibliát, mert nagyon jól tudja, hogy a betű az öl.

Sajnos Isten gyermekeivel is elhitette, hogy nekik a Bibliát kell minél jobban megismerniük. Elhitette velük, hogy Biblia-tanulmányozással kell az idejüket tölteniük. Nagyon alattomos trükk, mert legalább addig se cselekszik Isten akaratát.

Olvassák és tanulmányozzák a Bibliát, sokszor értelmetlen és gyümölcstelen teológiai szőrszál-hasogatásokkal vannak elfoglalva, kutatják a görög és héber szövegeket, miközben amit a saját nyelvükön olvasnak, ABBAN SEM HISZNEK, és engedetlenek Istennek. Ismerik a Bibliát, de Jézust nem! Olvassák ugyan a Bibliát, de közben BŰNBEN és ENGEDETLENSÉGBEN élnek!

És most nem másokra akarok mutogatni, hanem a saját korábbi életemről beszélek, csak tudom azt, hogy sokan járnak ugyanebben a cipőben. Nem tudják letenni a Bibliájukat, mindenhová magukkal viszik. Ott van a zsebükben vagy a táskájukban a könyvecskéjük, és nem tudnak meglenni nélküle.

Van egy pici kis Újszövetségem, amit mindenhová magammal vittem. Volt egy alkalom, amikor lementem a közértbe vásárolni, és a másik kabátom zsebében felejtettem azt. Amikor leértem a kapuhoz, akkor vettem észre, hogy nincs nálam a kis könyvecském, és gondolkoztam, hogy visszamenjek-e érte, vagy sem. Végül nem mentem vissza érte, de nagyon rossz érzésem volt végig, hogy nincs nálam Biblia, pedig csak körülbelül negyed óráról volt szó.

Akkor még nem ismertem ezt fel, de a Biblia függőséget és megkötözöttséget tud okozni. Hiába hordok magammal egy könyvet mindenhová: ha nincs a SZÍVEMBEN Isten Igéje, akkor semmit sem ér. A szívünkben kell, hogy ott legyen Isten Igéje, nem a fejünkben, és nem is a könyvünkben!

Amikor ezt felismertem, egyből kiraktam a táskámból a kis bálványomat, és szabad, és boldog voltam nélküle! Elmentem így egy istentiszteletre, és egyáltalán nem hiányzott a Bibliám! Mert nem egy könyvet vittem már magammal, hanem tudtam, hogy a SZÍVEMBEN van Isten Igéje. Pál ezt mondta:

"Krisztus beszéde lakozzék BENNETEK gazdagon!"

Jézus, amikor elhívta a tanítványait, nem azt mondta nekik, hogy "Gyere, kapsz tőlem egy könyvet, rakd a zsebedbe, olvasd rongyosra, és élj eszerint!" Ő ezt mondta:

"GYERE, ÉS KÖVESS ENGEM"!

A tanítványok VELE voltak 3 és fél évig, és nem Bibliát tanulmányoztak. Jézus csak 3 és fél év után nyitotta meg az elméjüket, hogy értsék az Írásokat! Jézust kell előbb megismerni, és ekkor érteni fogjuk az Írásokat is, NEM pedig FORDÍTVA, mint ahogyan azt sokan tanítják.

Az első keresztényeknek, akik pünkösd után megtértek, nem volt Bibliájuk, amit vittek volna magukkal, viszont

VOLT EGY ÉLŐ JÉZUSUK, AKIT ISMERTEK és KÖVETTEK!